A 17-18. században Magyarországon létrejött görögkatolikus egyházak történetét alapvetően négy régióra bontva vizsgálhatjuk. Az első régió a történelmi Munkácsi Egyházmegye, mely az egykori Magyarország tizenhárom északkeleti vármegyéjére terjedt ki. Görögkatolikus egyháza az 1646-ban megkötött ungvári unióval jött létre. Néhány évtizeddel később két másik közeli régióban is fejlődésnek indul a görögkatolikus egyház. A 17. század utolsó évtizedében először a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye területén, majd pedig Erdélyben csatlakoznak bizánci szertartású keresztények a római katolikus egyházhoz. A három régió egymással szoros kapcsolatban állt: az egyházszervezet kialakulása és fejlődése során az egyházmegyei határok többször változtak. A régiókban élő népek közül ruszinok, románok, szlovákok és magyarok alkották a görögkatolikus egyházakat. Időrendben a negyedik régióban, a Délvidéken indult útjára legkorábban az uniós mozgalom (a 17. század elején), de a délszláv népek között nem ért el jelentős sikereket. A könnyebb átláthatóság érdekében a honapon közzétett történeti írásokat az alábbi címszavak köré csoportosítjuk: